Káposztás

szeptember 21, 2010, Dunai
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: ÉTTEREM



Ez egy legendás hely Kolozsváron. 1970-ben nyitották és még most is szállítja a finomabbnál-finomabb káposztás, krumplis és babos ételeket. A Káposztás lehet az a hely, amit még szüleink, netán nagyszüleink is ismernek. Igazság szerint először nem hittem a fülemnek, mikor ezt a vendéglőt valaki legendásnak nevezte, és azt sem értettem, hogy miért akarnak odamenni a külföldi turisták ebédelni. Nyilván azért, mert az útikönyvükben a “must try” kategóriában szerepel. De miért is?

Ha egy külföldi szemével nézzük, akkor valóban egzotikumnak számít a hely, hiszen egy, még a kommunizmusból ittragadt vendéglőről van szó, mely még mindig őriz valamit az aranykor elemeiből: a tányérok, a sótartók, a kenyereskosarak, az asztalterítők mind-mind a régi időket idézik. Ráadásul az ételek közt meg lehet találni azokat a helyi specialitásokat is, amire minden turista kíváncsi.

A menü aligha változott az elmúlt évek során, állítólag egyes szakácsnők már a kezdetek óta itt dolgoznak. Valószínűleg ez a titka annak, hogy törzsvendégeket szerzett magának a kis vendéglő, a kliensek visszatérnek, mert tudják, mire számíthatnak. Láttam olyanokat, akik csak intettek a pincérnőnek, s ő már hozta is a szokásost.

Kiszolgálóból két fajtával akadt dolgom: vannak semlegesek és vannak nagyon kedvesek. Az utóbbiakra jellemző az udvariasság, a kedvesség és a türelem, ami nagyon fontos abban az esetben, ha a külföldiekkel van dolguk.  Amit minden jóindulatuk ellenére nem néztem ki belőlük, az a nyelvtudás volt, de itt nagyon kellemesen csalódtam, mert ha nem is folyékonyan, de tudnak beszélni angolul.

Lássuk mit is lehet itt kapni: 3 fajta levest jegyeztem meg: van pacalleves, parasztcsorba és természetesen lucskos káposzta is. Van miccs, kolbász, csirkehús, disznóhús, rakottkrumpli, vöröskáposzta, kolozsvári káposzta, spenót és babfőzelék is. A csapolt sör olcsó, egy 400 ml-es Ursus 2,4 lejbe kerül. A többi étel sem drága, de ha nincs olyan sok pénzed, akkor inkább menj olyan helyre, ahol van menü, mert bizony itt van, hogy csak a második kerül majdnem 10 lejbe, de 3 miccset, rakottkrumplival és kenyérrel kb. 7,5 lejért kaphatsz. Vega kaját csak úgy ehetsz, ha összekombinálod a köreteket. A menü hemzseg a helyesírási hibáktól, de három nyelvre van lefordítva.

Persze a hely régi jellegének megfelelően nem kell nagy luxusra számítani, de a hangulata mindenképp megragad, hiszen az egyik része egy kapualjban található, ami a Deák Ferenc utca (Eroiilor) sétányára néz, szóval gyalog 2 percre van a központtól. Varzărie a neve románul, a benti termének sötétített ablaka van, az ablak felett pedig egy szintén kommunizmusból ottmaradt Pastaioase felirat díszeleg.

A tuti tippem a fent említett miccs, rakottkrumpli kombináció. Isteni.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.04

Hozzászólások

6 megjegyzés » “Káposztás”

  1. Görög » szeptember 21, 2010 12:45

    Bár hajszálat, és egy alkalommal fémforgácsot is találtam az ételben, mégis visszajárok ide. No nem a miccsért hanem a kolozsvári káposztáért. Megéri. A külső része olyan 2-3 éve nyilt meg, ha lehet mellőzöm, mert ott semmi nincs meg a benti hangulatból. Kifogásolni csak egyet tudok, hogy csúcsforgalom idején az egyetlen pincérnő tulterhelt, sokat kell várni. Amugy tízes.

  2. Okos-Rigo Ilona » szeptember 21, 2010 13:17

    Az a bizonyos “Pastaioase” felirat azért van ott, mert, annak idején, a káposztás mellet volt külön egy paszulyos is.

  3. n » szeptember 22, 2010 09:41

    itt lehetett sokáig kapni (tudtommal egyedül Kolozsváron) diós laskát.
    finom

  4. John Deere » szeptember 22, 2010 10:02

    Tényleg ki lehet próbálni, főleg romános, parasztos ételek kedvelőinek. A hangulat - az idős pincérnők, és a fel-feltűnő, fehér fityulás, szintén idősebb szakácsnők miatt is - amoylan jó retro, és a vendégsereg is ehhez igazodik (talán akaratlanul is). Diákkoromban én is látogattam. Mondjuk, tényleg találtam néha olyasmit a tányérban, ami nem volt odavaló, de még élek (nem tudom, meddig, de ez észe nem rajtuk fog múlni, mert régecske nem látogatom). A pacallevesük pár éve isteni volt. lehet, ezen cikk hatására is, visszamegyek, és letesztelem.

  5. Ernő » szeptember 23, 2010 08:42

    Igen, amikor mi diákok voltunk, a nyolcvanas évek elején, egymás mellett volt a paszulyos a káposztás és egy kicsit arrébb a krumplis. Tiszta helyek voltak, nagytöbbségben magyar asszonyok dolgoztak a konyhán is meg a kiszolgálásban is. Nagyon rendesek voltak, öt lejből meg lehetett ebédelni, ez lényeges volt az akkori vagy a mindenkori diák zsebéhez mérve. Igazi kifőzdék voltak, amiket most is nagyon hiányol az ember.

  6. Vegetapuszi » január 16, 2011 09:50

    Negyedévszázad perspektívájából értékelve a Káposztást:
    Az adagok kisebbek lettek, igaz az árfekvés nem módosult radikálisan.
    A bútorzatot nem igazán cserélték. Szeretem én a nosztalgiát, de ez már kicsit zavaró.
    A nagy adagokban főzött káposzta finomabb és ezért mindig szerettem odajárni, de, vagy a leépült a diákgyomrom, vagy az ízek …. változatossá váltak. Ez ebben az esetben nem föltétlenül jelent előnyt. Vagyis a kolozsvári káposztát hol savanyú, hol édes káposztából készítik. A lucskosról nem mindig döntötték el mennyi rántással kell sűríteni, jár bele paradicsom vagy sem, stb. A párolt káposzta mellé felszolgált csülköt sem mindig depilálják.

    Igaz mindezen hiányosságok ellenére kolozsvári nemglobalizát gyorsétkezde műfajban kiemelkedő. Elég ha a pár méterre (ugyancsak a Deák Ferenc utcában) található Meteor önkiszolgáló étterem szakácsmerényleteivel hasonlítjuk a Káposztás kínálatát. Ha van a zsebünkben egy fölösleges Michelin csillag, akkor azt biztos a Káposztásnak adjuk.

Szólj hozzá!





Biztonsági kód

Szalonbeszélgetések