Flowers

február 15, 2007, admin
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KÁVÉZDA | 5 hozzászólás



Főtéri léptékkel mérve keskeny kirakat és ajtó, ezért ha rohansz a konzulátustól a Sora felé, hogy még érd el a zöldet, egészen biztosan nem fogod észrevenni. Pedig a kis agyagemberkékről biztosan beugrik, hol van ez a hely. Ők azok, akik az ablakból figyelnek téged. Ha engedsz a csábításnak, és csatlakozol hozzájuk, egy egész délutánt eltölthetsz itt kifele bámulva, ha sikerült lefoglalnod a bejárat melletti asztalok valamelyikét.

A kis, kerek asztaloknál már három személynek is folyton összeütközik a könyöke: kétszemélyes traccspartikra vagy magányos újságolvasásra egy forró tea mellett viszont ideális. Az árak nem túl nagyok, a választék bőséges; ha nem kimondottan valamelyik kávé- vagy teaspecialitásra kattantál rá, üdítőt vagy mézes-fahéjas tejet is ihatsz. Ami tutira finom: a gyömbéres rooibos-tea. (A teaféleségek 2,8 lejes egységáron kaphatók, ugyanennyi a kóla is.)

Délelőtt-délben kissé lehangoló érzést ébreszt a kevés természetes fény, a sűrű füst és az asztalokra fentről lefele világító lámpa együttes hatása. Mivel csak egyetlen teremből áll, a Flowerst nemdohányzóként ajánlatosabb elkerülni. A helyiségben kb. tíz asztal, a vendégek többnyire egyetemista párok, de akadnak magányos, laptopos értelmiségiek is, akik a Flowers biztosította ingyenes Wi-fit kihasználva böngésznek a világhálón. A teaház 2005 óta működtet ingyenes hot-spotot, egyes források szerint elsőként indított ilyen szolgáltatást Romániában. A Flowers fent van egyébként a Wikimapián is, sőt a legtöbb hazai és nemzetközi hot-spot-gyűjtőszájton is megjelenik.

Ami talán kívánnivalót hagy maga után, az a kiszolgálás, de lehet, hogy csak rossz napunk volt. A törzsvendégekkel valószínűleg másképpen bánnak. Mindent összevetve, olyan hely, amit átutazónak mulasztás, Kolozsváron élőknek vétek kihagyni.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.49

Gente pizzázó

február 15, 2007, admin
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM | 4 hozzászólás



Ha pizzázni megyünk, valamiért mindig a Gentében kötünk ki, és nemcsak azért, mert közel van a központhoz. Mondhatni történelmi stratégiai helyen: a Music Pub mellett (nyugodjék békében). Nem a jó öreg Pub helyén a szívünkben keletkezett űrt próbáljuk kompenzálni, hanem megtömni magunkat a székely ízlés szerint jó vastag tésztájú pizzával. Ezt a konyhaművészeti szentségtörést egy olasz nem viselné el, és ha netán az a hülye ötletünk támad, hogy olasz vendégünket mindenáron pizzáztatni akarjuk Kolozsváron, NE a Gentébe vigyük.

A kedves, kis szeparékkal elválasztott, kockás abroszos asztalok hátránya, hogy négyszemélyesek, és nem lehet összetolni őket, csak fent a gerendákból ácsolt félemeleten. A fenti fertályon viszont olyan érzés tör rád, mintha egy vonat étkezőfülkéjében lennél, és a világítás is túl éles egy mexicana+sör kényelmes elfogyasztásához. A zene néha túl hangos, de szerencsére jellegtelen.

A pizzáról nem sajnálják a finomságot; ha nem vagy éhes, a kisebb fajtából sem tudsz egy egészet megenni, mert az is 500-600 grammos. A családi kétszer akkora, árban is kétszer annyi, de nagyon impozáns, mikor egy fél asztalt elfoglaló tálat elédraknak. Humanoid-ogre szerelmespároknak ajánljuk.

A hely különlegessége a barackszínű függönnyel elválasztott, páholyszerű budi: ide lépcsőkön kell felmenni, előbb áthaladva a vendéglőnek berendezett részen. (Apropó vendéglő: hiába, hogy pizzát szeretnénk enni, és kint nincs hely, itt nem ülhetünk le, még ha kong is az ürességtől. Az egész olyan, mint egy kis falusi vendéglő, teljesen elüt a pizzázórésztől: ronda pasztellszínek, földig érő abroszok és ívekbe tűrt színes szalvéták. Elvétve betéved egy-egy család keresztelőről vagy eljegyzésről jövet.)

A pizza ára 11 lejtől felfelé; a legolcsóbb sör 3,5 lej. De lehet enni fagylaltot is 5,5 lejért: ha szerencsés vagy, olyant kapsz, mint a menüben látható képen. Mi legutóbb nem jártunk túl jól: semmi gyümölcs, óriási adag olvadozó tejszínhab + málladozó babapiskóta.

A legnagyobb pofára esés, ami miatt nem adhatunk 3 pontnál többet: bár van wireless hálózat, lejelszavazták. Kérdésünkre a pincérnő udvariasan közölte: internetezni csak a főnöknek szabad.



* pontos átlag: 3.00


* pontos átlag: 2.34

Irish Pub

február 14, 2007, sipgez
3) Helység: Temesvár 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: KOCSMA/PUB | 2 hozzászólás



Temesvár, Dóm tér, körben barokk, klasszicista és szecessziós épületek, egy impozáns katolikus templom, mindenütt sárga keramit dísztéglák, amit olyannyira kedveltek a Monarchiában, és ami most tűnik el véglegesen Kolozsváron, a Deák Ferenc (Eroilor) utcából. Nem utolsó sorban: csend. Mert a 17-18. századi vár területén épült belvárosban sok az egyirányú utca, és többek közt a Dóm térre is tilos behajtani.

Az tér déli házsorára nyílik a Mercy utca, az Irish Pub a 9. szám alatt található. A lokál mélyen benyúló helyiség, elég kicsi a kirakati rész – az ott található kétszemélyes asztal a legjobb, stratégiai pozíció, itt meg lehet állapodni, mint Napóleon Szent Ilona szigetén. Csak azt hiszem, az kevésbé kellemes hely lehet, mert az ablakból zavartalanul lehet bámulni az utca polgárian nyugis járókelő-forgalmát.

Egyébként a dekor ellen nem lehet sok kifogás: nem eredeti ötlet régi Guinness sörreklámokkal és ír relikviákkal díszíteni a falakat, de az egész mégis olyan vidám kavalkádot képez, hogy megbocsátunk, főleg, mert felfedeztünk egy James Joyce-portrét is. Érdekes módon a padlódeszkák között félcentis a rés. Azt nem tudjuk, hogy ez így szokás-e az igazi ír kocsmákban, vagy csak nem kiszáradt léceket csavaroztak le. Tűsarkak, fő az óvatosság.

Baráti társaságok részére hosszan elnyúló asztalok találhatók, meg az elmaradhatatlan célbadobálós, a darts. A kiszolgálás szinte már zavaróan prompt. Egy pint (5,6 deci) Guinness csapoltsör 9 lej, akció esetén (néha előfordul) 6,5. A legizgalmasabbak a sörkoktélok: például a Guinness-pezsgő párosítás. Az említett baráti társaságok rendelhetnek “önkiütéses” koktélokat is, ahol az ír sörhöz tequilák párosulnak, mindez négy főre. Többféle klubszendvics is kapható, nem spórolják ki belőlük a zöldséget (5 lej). Korrekt kis hely, napközben nem is zsúfolt, olyankor a diszkrét sörözést Joyce-olvasással lehet kombinálni, estére viszont nem árt asztalt foglalni, mert a mondén (vagy annak látszani akaró) társaság egyik törzshelye a városban. Egyszerűen jó kis hely, de nemcsak arra az esetre, ha jobb nem akad, hanem azért, mert egy kocsma ne legyen olyan tipp-topp. Slán!



* pontos átlag: 3.00


* pontos átlag: 3.40

Székely vendéglő

február 14, 2007, Sinar Atar
3) Helység: Kézdivásárhely 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM | 19 hozzászólás



Az egykori milícia épületében létesített étterem nemrég profilálódott át, öltötte magára székely “ruháját”. A változás szemmel láthatóan pozitív, hiszen korábban a zenegéptől a műanyag asztalokig, a hamuval kiégetett abrosztól a félvállról kiszolgáló kialvatlan szemű pincérig minden egy helyben fellelhető volt. A hely keresetségét egyedül az épület háta mögött kialakított nyári kert adta, ahol alkalmanként szabadtéri koncerteket, bulikat szervezett a vendéglő tulajdonos, valamint az, hogy belehetett ülni, és egy tévén, később pedig egy vetítővásznon minden fontosabb sporteseményt végig lehetett élvezni.

Az étterem a korábbi stílusához képest kinőtt a kamaszkorból. Az asztalokon háziszőttes abroszok, az ablakokat ehhez színben és stílusban hozzáillő textilfüggönyök takarják. A falakon kézelfestett kerámiák, a polcokon régi, falusi házak padlásán fellelhető tárgyak sorakoznak, amolyan rusztikus hangulatot kölcsönözve a helynek. Majdnem elfelejtettem megemlíteni a festett bútorokat, és a székely ruhába öltözött kiszolgálókat.

Mindezt egybe vetve inkább ízlésesnek hat, mint erőltetettnek.

A kiszolgálás nem a leggyorsabb, egyes ételek elkészítése lényegesen hosszú időt vesz fel. Még az is, ami aránylag semmi perc alatt az asztalon kellene legyen, például egy kehely fagylalt. Legutóbb több mint 30 percet vártunk rá, holott a fagyigombócokon csak csokoládéöntet volt. Aminek az elkészítése szerintem nem szabadna ennyi időt felvegyen, hiszen ha az ízlelésem nem csal, egyszerű, bármelyik üzletben megvásárolható dobozos fagylaltot szolgáltak fel.

Az étlapon bő a választék, az ízek eredetiségére sem lehet panasz. A Székely vendéglő név azonban sehogy sem talál a zenegépből szóló magyar manele-vel, a megdiszkósított népdalokkal. Erre azonban sem a tulaj, sem a pincérek, bárosok nem éreznek rá.

Hétvégén viszont élő zene szól, ami a tánchangulatot is biztosítja. A másik, ami sajnos az étterem rovására megy, az a klientúra. Az étterem törzsvendégei akár Rejtő-hősök is lehetnének, annyi különbséggel, hogy sötétített ablakú nyugati autókkal járnak. Kedves vendég, te aki ide betérsz, és sok kopasz, bikanyakú egyént látsz egy asztalnál ülve, ha jót akarsz, szemlesütve távozz…



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.07

Mozart cukrászda

február 13, 2007, muzsika
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: d) JUPPI 1) Típus: CUKRÁSZDA | 4 hozzászólás



Azt hiszem, a park melletti kisutcában (ma Cardinal Iuliu Hossu) megbújó Cafe Mozart volt az a hely, amely diákkoromban leginkább izgatta a fantáziámat. Az ajtó előtt barokkruhás lányok jelentek meg néha, mint valami furcsa kísértetek, kipirosított orcával, de lehet, hogy ezt az utóbbi adalékot már az én képzeletem szülte hozzá. No, mindegy, a lényeg az, hogy soha senki nem hívott ide randizni, inkább mentünk a füstös kocsmákba és olcsó cukikba, mint a Mozart cukrászdába, ahol, valljuk meg, akkoriban egy szelet sütemény árából máshol két személy megebédelhetett.

Ma is változatlan a hely hangulata, legalábbis azt hiszem, az elmúlt akárhány évben nem történtek túl nagy változtatások, ugyanaz a hely, ugyanaz a dekor, még a cukrászlányok is ugyanazokat a ruhákat viselik.

Két-, de jobb esetben másfélszintes lokál, pici asztalkák, amelyek arra szolgálnak, hogy valamelyest intim hangulatot teremtsenek (ez szükség esetén a szomszéd asztalnál ülővel is lehetséges, a kis hely előnye). A lényeg mai napig a sok-sok édesség. A jancsisjuliska boszorkányának háza nézhetett így ki a mese idején. Előre gyártott és friss nyalánkságok egy helyen. Ki ne dőlne be egy lapátnak? Köröskörül sok-sok Mozart csoki, amelyeket persze nem itt gyártanak. A varázshűtőben pedig a ház süteményei, amelyek semmiben nem hasonlítanak a más cukik süteményeihez: nagy adagok, frissek és nagyon finomak. Tulajdonképpen reform tortaszeletek, sok tehéntúróval, gyümölcsökkel, mákkal, és persze tejszínhabbal és csokival. Tehát a termékekben eddig semmi kivetnivalót nem találtunk. Igaz, hogy egy sütemény ára 7 lej, amiből már egy gyengébb ebéd is futja, ha más nem, egy margherita pizza.

Valamikor a nagy névadó Mozart zenéje tette még mozártabbá a helyet, de újabban ez nincs szokásban. Legjobb esetben a sarokban pihenő zongorán játszanak. Rosszabbik esetben modern tóking. A helyet sok-sok eszköz díszíti, nagyrészüknek véleményünk szerint nincs helye itt, vagy legalábbis kellemesebb lenne, ha kicsit szellősebb lenne a hely. (Vagy talán épp ettől barokkos?) Mozartra, a német kultúrára, a zenére emlékeztető tárgyak, a századeleji kolozsvári enteriőrök elemei, csicsák és drága régiségek egymás mellett, egymáson, és ha netán felálltál a pici székedről a pici asztal mellől, félve oldalogsz, nehogy leverd a berendezést.

Mindettől függetlenül az itt megélhető kispolgári feeling minden alkalommal jót tesz az önbizalmamnak, elfelejtem, hogy az ebédem csak egy paszulyleves volt, ami után legfeljebb lekváros palacsintát szokás enni, de semmiképp nem regina tortát.



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 3.28

Agapé (1.)

február 13, 2007, Befe
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM | 11 hozzászólás



Egy étterem azoknak, akik a gasztronómiai élményen túl, szeretik a szépet.
Az emberek sokféleképpen határozták meg a szépet az idők folyamán, ám az Agapé túltesz a klasszikus esztétika-meghatározásokon, és már-már új műfajt teremt.

Nevezzük Agapé-szépségnek. Ahogy belépsz az épület belső udvarába (ez ad helyet az étteremnek), rögtön rádöbbensz, hogy mennyire jó ötlet az üvegtető, mert így az eső nem esik bele a levesedbe (3-6 lej között). Beállsz a sorba (önkiszolgáló rendszer), magyarul vagy románul választhatsz a viszonylag széles kínálatból (első, második, desszert, ital), és ha fizettél (közép- és felsőkategóriás árak), amennyiben szerencsés vagy, helyet foglalhatsz a vízesés mellett. A belső vízesés az egyik olyan Agapé szépség, amelyik elsőre megmarad a látogatóban – fantasztikus esztétikai élmény. Persze vannak olyan rosszindulatú kommentelők, akik szerint az Agapé-vízesés nem is vízesés, hanem mindössze van a rendszerben egy fél liter víz, és folyamatosan mossa a márványutánzatú csempét.

Az üdítő csobogáson túl már csak a hangulatfestő zene jobb, elvégre hol lehet máshol január közepén Mariah Carey karácsonyi dalait hallgatni, ha nem az Agapéban. Az önkiszolgáló étterem hangulatzenéjére a katolikus tulajdon rányomta a bélyegét – van Máté Péter, Koncz Zsuzsa és még Queen is hallható elvétve, legalábbis addig, ameddig valaki a staffból ki nem deríti, hogy Freddy Mercury homoszexuális volt.

Evés közben további szórakozási lehetőséget nyújtanak a falon található bibliai idézetek, melyek szerint az ige a lélek tápláléka. Arról nincs kimutatás, hogy ez mennyire laktató, de az valószínű, hogy sokkal olcsóbb az Agapés áraknál.

Agapé – egy jó étterem azoknak, akik Istenben, a kapitalizmusban és abban hisznek, hogy Kolozsváron is lehet jókat enni.

Olvasd el a vendéglőről kvaznovzki kritikáját is! >> Agapé (2.)



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 2.83

Sugás vendéglő

február 12, 2007, rozi
3) Helység: Sepsiszentgyörgy 2) Kategória: c) KÖZÉPKATEGÓRIÁS 1) Típus: ÉTTEREM | 17 hozzászólás



Nehezen tudtam kategorizálni, mert “luxus” kíván lenni (márvány, tér, idő), de ízlés híján randára sikerült… Vájtszemű gourmandoknak nem ajánlom, csak egyszerű, jó kajákra vágyó, elvakult evőknek. Jól főznek a Sugás Vendéglőben, de a hely annyira ronda, hogy már szép. Látszik az igyekezet, és sajnálatos, hogy mennyire hiábavaló volt… Kedvencem a brassói aprópecsenye, de bármit rendelhettek: becsületesen elkészítik. Szentgyörgyi viszonylatban elég drága, de egyébként középáras: napimenü 8 lejért kapható munkanapokon, de csak d.u. 4-ig; egyébként 25-30 RON-ból jól lehet lakni (leves, második).



* pontos átlag: 4.00


* pontos átlag: 2.98

Kolozsvári szegénykonyha (ex Funar-konyha)

február 8, 2007, admin
3) Helység: Kolozsvár 2) Kategória: b) FAPADOS 1) Típus: ÉTTEREM | 2 hozzászólás



Ez a vendéglátóipari nullpont. Ennél már csak jobb lehet – habár egyetemista koromban egyáltalán nem tűnt annyira szörnyűnek, sőt. Elüldögéltem egy csupor bableves mellett, a kenyér akkor még ingyen volt. Akkor még Funar-konyhának hívtuk.

Manapság is hasznosítható előnye, hogy közel van a központhoz, a posta melletti Emile Zola utcában. Ugyanakkor annyira olcsó, hogy lehetetlen egy embernek 80 ezer lejnél többet elkölteni. 120 ezer lejből két közepesen éhes ember is jóllakhat, feltéve, ha meg tudja enni a tálcára pakolt fogásokat.

Kb. 25 asztal van a helyiségben, a hátsó részben egy lépcsőfokkal feljebb van az önkiszolgáló pult. (Figyelem, mikor a tálcával jössz le, könnyen orra bukhatsz!) A tácákat, amikor végeztél, vissza kell vinned egy pulthoz; nem próbáltuk ki, mi történik, ha mégsem.

A kínálatot január közepén, egy átlagos hétköznapon teszteltük. Mint várható volt, roppant szegényes: három- négyféle második fogás, egyfajta leves, kétféle saláta a menü. Nuku desszert; a hűtőkben féllitres üdítők.

De a vendégek inkább a kitett vizespoharakból isszák a csapvizet. A csap ott van közvetlenül a budiajtó mellett, külön, így ha csak inni akarunk, nem kell bemennünk a fertőtlenítő- és húgyszagú, amúgy lecsempézett és tükörajtós helyiségbe.

A langyos, olasz csorba paradicsommal nevű levesben szétfőtt laska és kemény babszemek úszkálnak, meg két kövéres húsdarab. A repedezett felszínű, barnás főzelékszerűségben pöffeszkedő fasírt és a hasonló körítéssel ellátott pár virsli helyett egy soványabbnak kinéző sonkát választottunk krumplipürével és uborkasalátával, de mire elfogyott az egyébként is langyos leves, az egész teljesen kihűlt. A sonka alján helyenként gyanús zselatinszerű réteget fedeztünk fel, ezért végül nem is fejeztük be ezt a fogást.

A hely nemdohányzó, természetesen alkoholt sem lehet kapni.

Úri közönség: egyetemista párocskák, közelben dolgozó építőipari munkások, hajléktalanok és bérletes nyugdíjasok szomszédságában meglepetésünkre egy-egy öltönyös úriember, láncos-pumás kártieres csávó és tűsarkúban topogó cáca is előfordult.

A hely fokozottan káros lehet gyengegyomrúak, ne adj isten ínyencek pszichikai és fizikai egészségére, de az első randira se ide hívd a csoporttársad.



* pontos átlag: 1.00


* pontos átlag: 2.94


« vissza

Szalonbeszélgetések